Ha egy gyors közvéleménykutatást tartanánk bármely magyar nagyváros főutcáján és arra kérnénk a hölgyeket, hogy mutassák meg pénztárcájukat, tízből nyolc esetben bizony egy élénk, hívogató piros darab kerülne elő!
Gondolkodott már valaki azon, hogy miért van szinte minden nőnek piros pénztárcája, a feng shui, a régi babonák vagy valami más rejtélyes ok áll a háttérben?
Nos, a keleti tudományok nem titkolják, hogy a vörös a siker, a hírnév jelképe, de akkor mi a helyzet a zölddel, ami a bőségé, a kékkel, ami a bevétel megőrzéséé, mi van a feketével, ami a gazdagság, a presztízs szimbóluma?
Hogyan hálózhatta be a világot évek alatt a nemzetközi női pirospénztárca mozgalom?
A válasz egyetlen szó: a HIT.
A piros pénztárcába vetett hit futótűzként egy bőség brandet teremtett, pontosan olyan imázst, amely a pénzt lengi be. A dollár mögött évtizedek óta nincs már aranyfedezet, csupán az emberek bele vetett hite, hogy valaki valamilyen cserefedezetként elfogadja értékmérővé teszi.
Na de vissza a pénztárcára, nézzünk bele mit rejtegetnek benne a magyar nők?
A legtöbben fényképeket, hűségkártyákat, apró gyűrött papírfecniket, de akadnak még szerencsepénzek, lottószelvények. Ha hiszünk a színek erejében, miért nem hiszünk abban, hogy milyen minőségben, milyen sorrendben és milyen rendszerben vannak a tárcában például a papírpénzek?!
A félbe vagy bármilyen formára hajtott, gyűrt pénz nem bőségformáló, hiszen a fizikális síkon megjelenő „gondoskodás” meghatározza a szándékot és a pénz útját.
A pénztárca egyetlen funkciója, hogy a pénz szent otthona legyen.
Persze néhány év múlva fizikai formában nem tudunk már bankjegyeket a kezünkben tartani, visszaesik a kereslet a piros pénztárcák iránt is, hiszen már javában zajlik az offenzíva: a fizikai síkról áttranszformálódunk a digitális eszközök piacára.
A „fizess mindenhol bankkárytával” mozgalom követőinek tábora már most túlerőben van. Azonosítható, lekövethető, csekkolható az összes fogyasztói szokás, nyílnak az A,B,C hitelkeretek, hiszen ha nincs kézbe vehető bankó, a kártyán szereplő digitális jelkód, a rendelkezésre álló egyenleg azt a tévhitet plántálja a felhasználóba, hogy a kártyán, a hitelkeretek által végtelenített formában áll rendelkezésre a pénz.
Ez a hit túlfogyasztáshoz, impulzusvásárlásokhoz vezet és tudattalan, átgondolatlan eufórikus költekezésbe hajszol nőket és férfiakat egyaránt!
Két évtized múlva a retró múzeumban sorakoznak majd a piros pénztárcák, nosztalgiával gondolunk majd a malacperselyre, amelyről a mesterséges intelligenciával működő háztartási robotunk akár mosogatás közben is örömmel hív be egy képet, hogy 3d-ben megmutassa: a régi időben a nagyi milyen becsben tartotta a legendás csodatárcát, azt a piros lakkot, amiben feng shui ide vagy oda mindig lapult egy régi egy forintos, egy szerencsepénz a múlt évezredből! Mert hit nélkül akkor sem működött a pénz körforgása!
Vélemény, hozzászólás?