A mesék főhősei minden hosszú kalandra teletömött batyuval indulnak.
Egy serdülőkorú fiatalnak is van már saját „pénzügyi batyuja” annak ellenére, hogy azt gondoljuk nincs még önálló pénzügyi vagyona, nem ismer pénzügyi megoldásokat és igazából nincs is szüksége fizikai értelemben pénzre.
A batyunk csordultig tele van mindazzal, amit otthonról hozunk:
A családi minták, a pénzről szóló kijelentések, a hangzatos közmondások, ezek tudat alatt olyan életre szóló stigmákat égetnek a vizuális memóriába, amivel sokan csak akkor szembesülnek, amikor ezt elkezdik átadni a saját gyermekeik generációjának, akikről egy más valóságban lepörögnek a régi hiedelmek.
Érdemes egy pillanatra földre tenni a batyut, kibogozni az erősre kötött szálakat és megnézni, hogy gyermekkorunkban
a pénz tabuként, feszültségforrásként vagy természetes közegként volt jelen az életünkben.
Hogyan kommunikáltak a szüleink, családtagjaink a pénz létéről vagy nem létéről, hallottunk-e olyat, hogy jó, ha van, de jobb ha nincs belőle sok, mert azzal előbb-utóbb csak a baj lesz!
A pénz karakterisztikája személyiségformáló.
Tudat alatt egész életre szóló stigmaként átütő formáló erővel rendelkezik, amely befolyásolja az összes konkrét cselekvésünket!
Ha valaki egész gyermekkorát áthatotta a szülők panaszkodása a pénzről annak a társított képe a nehézség, a fájdalom és a kommunikációból való örökös száműzetés. Ez a „nem beszélünk róla nem fáj” kategória évtizedek múltán újrateremti a családi mintákat és az egyén szembesül azzal, hogy nincs pénze, taszítja a vagyonteremtés minden formáját, nem tud készpénzvagyont felépíteni és soha nem teremt valós felelősséget maga és az utána következő generációk számára sem!
A batyu sok különleges kincset is rejt, vissza lehet bele csomagolni a régi mintázatokat, jó erősen átkötni kétszer és egy tiszta fehér lapra összegyűjteni azt a tíz pontot, amiért jó ha 1,3,5,10 év múlva lesz egy olyan IGAZI pénzesbatyum, amivel készpénzállományt teremthetek, sőt azt dolgoztatva többszörös vagyonépítésbe kezdhetek!
Az agyunk vizuális memóriahabjában megragadnak azok a képek, amelyeket az új batyu tartalmával szeretnénk teletömni. Gondoljunk arra milyen lesz az a pillanat, amikor a gyermekünk egy vágyott céljához, egy ösztöndíjhoz, az első autóhoz könnyedén és örömmel tudjuk odatenni a hozzájárulásunkat!
Mit adsz tovább?
Amikor az utánunk következő generációnak kell továbbadni a mi jellemünket is tartalmazó új pénz batyut magunknak is szabadságot teremtünk, hiszen a pénz újra termelődik, sokszorozódik, legfőbb energiája azonban a példamutatásban, és a példaértékű cselekvésekben van, hiszen a gyermekeink pontosan így és ezt fogják majd másolni!
A mesehősök az Óperenciás tengeren túlra is elcipelték a batyujukat, nekünk nem kell roskadozni az évtizedes rossz minták súlya alatt.
Borítsuk ki a tartalmat, nem baj, ha régi, nem baj, ha dohos és nem baj ha nem a miénk!
Legyen egy batyud tele jó érzéssel, szeretettel, konkrét célokkal és elvárásokkal, gyorsan keress egy filcet is, mert elkél még rajta egy felirat: SZABADSÁG!
Kép forrás: Pexels
Vélemény, hozzászólás?